Samai Dórát hallgatva: az élet szép, s ha közbejönne valami, hip-hop, megoldja.
- Este színházban nézted meg a Traviátát. Ki ült melletted?
- A barátnőm.
- Nem egy fiú kísért el?
- Nem, még nem…
- És miért éppen a Traviáta? Azt gondoltam volna, hogy egy musical inkább neked való, vagy valami más buli a pesti éjszakában.
- Egy osztálytársam szerepelt a darabban, ezért még érdekesebbé vált ez az előadás és ez az este. Drukkoltam neki, hogy jól sikerüljön minden. Ahogy ő is izgult értem a Megatánc- verseny alatt.
- A Megatánc előtt szerepeltél nagyszínpadon?
- Musicalekben. Sokáig nem tudtam eldönteni, színész legyek-e vagy táncos, de amikor a színpadon álltam, tudtam, táncosként van ott a helyem.
…4 évvel ezelőtt
ALKATI SIKEREK
- Amikor felvettek a Pécsi Művészeti Szakközépiskola tánc tagozatára, még akkor sem tudtad, jó-e ez így? Valóban ez a megfelelő irány?
- Abban az időben szinte egyértelműen színésznő szerettem volna lenni.
- Akkor miért oda jelentkeztél?
- …mert izgő-mozgó lány voltam. Aerobikoztam, atlétizáltam...
- És táncoltál?
- Hát… akkoriban nem táncoltam még.
- …hanem balettoztál?
- Még azt sem.
- Vagyis minden táncos előélet nélkül vágtál neki 14 éves korodban egy elit táncművészeti iskola felvételi vizsgájának? Ott sokszoros túljelentkezés van-volt, és olyan jelöltek közül válogathattak, akik mondjuk ötéves korukban spiccben mentek le a játszótérre.
- Azért volt munícióm, egy kicsi… Szekszárdi vagyok, így a német táncokat kedveltem, ismertem.
- Azt, gondolom, nem mutattad be a felvételin. A tapasztalatlanságod ellenére: miért sikerült mégis?
- Tulajdonképpen magam is meglepődtem, hogy kiválasztottak. Olyan lányok voltak ott, és nem kerültek be, akik képesek voltak mondjuk a nyakukba emelni mindkét lábukat. Csak ámuldoztam, hogyan csinálják! A vizsgabizottság elnöke indokoláskor azt mondta, hogy az én esetemben a testalkatot, a rátermettséget vették figyelembe, és végül azért választottak ki, mert kifejezetten jó adottságaim vannak a tánchoz. Akkoriban nagyon soványka voltam.
4 év múlva…
TEHETSÉGÉVEL ÉRVEL
- Aztán, elmúlt négy év, és egy másik zsűri előtt is kiválasztottak. Akkor már biztos lehettél magadban, rengeteget tanultál a középiskolában. A TV2-ős műsorba való kiválasztásodkor a munícióval nem volt baj.
-Na, ekkor viszont az alkati kérdések kerültek előtérbe… Hogy picit fogynom kellene, a tehetség megvan, de a testalkatomon javíthatnék.
- Vagyis a jelenet megismétlődött, megint sikerült, de a zsűri érvelése éppen ellentétes volt. Négy év alatt, látod, ennyi minden megváltozhat…
- Ez így van. Csakhogy közben megtaláltam az utamat. Tizenkilenc éves vagyok, és érzem, tapasztalom, van Sors. Sorszerűen történnek velem a dolgok.
- Mert neked hip-hop sikerült az, mi másnak hosszú szenvedés után is csak álom.
- Annyi minden teljesült!
- Mi az álmod?
- Hát… Nem is tudom. Merjek-e? Kérhetek-e még? Talán azt kérném, hogy ezen az úton szépen, okosan haladjak.
- Táncritmusban.
- Hip-hop.
- Ezt a stílust szereted?
- Szeretném. Ez az egy stílus az, amit még nem próbáltam ki, viszont többen mondták, nagyon jól állna nekem.
- A szerelem is jól állna egy 18 + 1 éves lánynak. Csakhogy azzal is vársz még.
- Lennének, udvarolnának, de…
- De?
- …de azt mondják, válogatós vagyok. Nem érzem egyik fiúban sem azt, azt a különlegeset, ami rögtön magával sodorna. Valami kell még, különben úgyis üres lenne az egész.
- Mint a zene nélküli tánc.
- Valami, vagy az a valaki még hiányzik. Első látásra éreznem kell, hogy Ő az. Tudod, hip-hop szeretnék szeretni.
3+1 kérdés a mérlegen
Hány kg vagy? 54 kg
Fogyókúrás tipped? Ha lenne biztos tippem, akkor az előbbi szám kevesebb lenne.
Mégis, hogyan fogyókúrázol? Úgy, hogy nem eszem. Ha viszont eszem, akkor farkasétvágyam van. (Sajnos, jó fogyókúrás tippem - még - nincs.)
Mióta gond a súlyod? Régóta, csak más-más előjellel. 14 éves koromig csontsovány voltam, bármennyit ettem, hiába. Márpedig én erősebb akartam lenni! Édesapám mondta is, hogy “túleszem” magam, és egyszer ez átbillen a másik oldalra, amikor majd az lesz a bajom, hogy kicsit több a súlyom a kelleténél. Hát, igaza lett.